A Magyar Bányászati Szövetség 2013. december 4-én kelt korábbi Alapszabályának a 2016. április 29-i Közgyűlésen elfogadott – a 2017. május 2-i Közgyűlésen a Felügyelő Bizottságban történt személyi változásjelentésre, majd a 2017. augusztus 31-i Közgyűlésen a székhelyváltozásra, illetve a Ptk. szerinti újabb kötelezettségek szerinti kiegészítésekre vonatkozó előterjesztés elfogadásával – a
ALAPSZABÁLYA
I. fejezet
1. §.
Jogállás
(1) A Magyar Bányászati Szövetség (rövidített nevén MBSZ vagy jelen szövegkörnyezetben Szövetség) a TEÁOR 08’ szerinti B Nemzetgazadasági ágba tartozóan a „05 Szénbányászat”; „06 Kőolaj-, földgázkitermelés”; „07 Fémtartalmú érc bányászata”; „08 Egyéb bányászat”; „09 Bányászati szolgáltatások” 5210 Földgáztárolás ágazati besorolású bányászati tevékenységet-, valamint a bányászathoz kapcsolódó az 1.számú mellékletben felsorolt TEÁOR besorolású tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos hatáskörű, önálló munkaadói szakmai és érdekképviseleti szervezete.
(2) Az MBSZ önálló jogi személy, amely megakalult az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. alapján társadalmi szervezetként – jogelődjei a Magyar Szilárdásványbányászati Szövetség, illetve a Magyar Bányászati Kamara 1992. január 22-én az alapító Közgyűlés határozata, illetve az alapító nyilatkozat aláírásával alakult meg, és a
gazdasági kamarákról szóló 1999.évi CXXI. törvényben (továbbiakban: Kamarai Törvényben) előírt névváltoztatási kötelezettséggel – Magyar Bányászati Szövetség néven - az Alaptörvény, továbbá az "Egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló" 2011. évi CLXXV. (továbbiakban: Ectv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. vi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) törény szellemében és alapján működik tovább.
(3) Az MBSZ a tagvállalkozások/tagszervezetek (továbbiakban tagok) által együttesen megállalpított alapszabály szerint működik.
(4) Név: Magyar Bányászati Szövetség Név angolul: Hungarian Mining Association Rövidített név: MBSZ Rövidített név angolul: HMA
Székhelye: 1054 Budapest, Bátrhory u. 7. I. em. 7.
(5) Működési területe Magyarország, ezen kívül a bányászati nemzetközi kapcsolatok fenntartása szempontjából az Európai Unióban, illetve az MBSZ tagok tulajdonosi érdekeltsége kapcsán más országban is lehet.
(6) Pecsétje körpecsét, amely a "Magyar Bányászati Szövetség Budapest" körfeliratot és a Szövetség emblémáját tartalmazza.
2. §.
Az MBSZ működésének célja, státusza, kapcsolatrendszere és feladatai
1. Az MBSZ működésének célja: Az MBSZ a munkaadói érdekképviseleti gyakorlatnak megfelelően a tagjaival és az illetékes szervezetekkel együttműködve szakmai munkaadói érdekképviseleti, - érdekegyeztető - és érdekközvetítő tevékenységet végez, amely - a szükséges mértékben magában foglalja a munkáltatói menedzsment érdekeinek képviseletét és védelmét is. 2. Az MBSZ státusza, kapcsolatrendszere Az MBSZ a hazai- és nemzetközi érdekképviseleti feladatainak végrehajtása céljából az alábi kapcsolatokat tartja fenn azzal, hogy a Szövetség mindenkor nyitott a kapcsolatrendszerének - a Tagok érdekeit szolgáló - bővítésére: 2.1 Parlamenti kapcsolatok: zággyűlési képviselőkkel, parlamenti bizottságokkal, az EU paralamenti képviselőkkel. A Parlament Civil Irodájával, az ors Az érdekérvényesítés céljából az MBSZ (jogelődjeként a Magyar Bányászati Kamara) SZ/VI./10/43/95. számon nyilvátartott tagja az
Országgyűlés Házszabálya 141 §. (1) szerinti parlamenti lobby-listának (közzétéve az MK 30/1997. számban az Országgyűlés elnökének közleményében). A Házszabály 141§ (1) bekezdése szerint az Országggyűlés Főtitkárának Jegyzékében az MBSZ mint országos érdekképviseleti és társadalmi szervezet bejegyzésre került. http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_egyeb.tsz_list?p_stilus=civil.css Az MBSZ vonatkozásában nem áll fenn a lobbitevékenységének végzését korlátozó - a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvényben meghatározott - összeférhetetlenségi ok. 2.2 Államigazgatási-, tudományos- és társadalmi szervezeti kapcsolatok: Az MBSZ a bányászat működési feltétetlrendszerét szabályozó, felügyelő minisztériumokkal, állami-, gazdaságirányítási-, hatósági szervezetekkel és a helyi önkormányzatokkal, valamint egyetemekkel, más tudományos intézményekkel, szakmai és
társadalmi szervezetekkel, stb. tart kapcsolatot. A kapcsolattartást a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) mellékletét képező együttműködési megállapodásokkal is erősíti. - 2.2.1. Tagja a hazai érdekegyeztetés alábbi fórumainak.
- a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ);
- a Világ Energia Tanács (WEC) Magyar Nemzeti Bizottságának;
- a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének (GTSZ);
- a Magyar Tudományos Akadémia bányászattal kapcsolatos bizottságainak.
- 2.2.2. Együttműködési megállapodás keretében szakmai kapcsolatot tart fenn a Magyar Bányászati és Földtani Hivatallal és a Miskolci Egyetemmel.
- 2.2.3. Az MGYOSZ tagjaként közvetve vesz részt a országos érdekegyeztetésben, a 2011. évi XCIII. törvény szerinti „Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács”, valamint a 2012. 02.22. megállapodás alapján a „Versenyszféra és a Kormány állandó Konzultációs Fóruma
(VKF)” munkájában
- 2.2.4. Közvetlenül részese az ágazati párbeszéd fórumainak „Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről” szóló 2009. évi LXXIV. törvény alapján.
- 2.2.5. A bányászati hagyományok megőrzése és a szakmai kapcsolatok erősítése érdekében együttműködik az Országos Bányászati és Kohászati Egyesülettel, hazai és nemzetközi szintű rendezvények szervezésében, közös lebonyolításában.
- 2.2.6. A bányászat műszaki fejlesztése, a minőségi felsőfokú szakember ellátása és továbbképzése érdekében együttműködik a Mérnöki Kamara Bányászati Tagozatával.
2.2.7. A bányászat környezetvédelemmel összefüggő kérdéseinek megoldása érdekében – megállapodás keretében – együttműködik a Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozatával. 2.3. Nemzetözi kapcsolatok: Az MBSZ önállóan, illetve tagvállalatai révén is kapcsolódik az Európai Unió szakmai munkaadói
szervezeteihez: - EUROMINES (European Association of Mining Industries), - EURACOAL (European Association for Coal and Lignite), - IMA (European Industrial Minerals Association), - UEPG (European Aggregates Association), - OGP (International Association of Oil and Gas Producers) Az EUROMINES tagjaként/delegáltjaként, az MBSZ tagja Brüsszelben az EU Kitermelőipari /Bányaipari / Ágazati Párbeszéd Bizottságnak. (EU Sectoral Social Dialogue Committee for "EXTRACTIVE INDUSTRY") 3. Az MBSZ feladatai3.1. Az MBSZ a Tagjainak felhatalmazásával kezdeményezi a bányászat működési feltételének javítására, a gazdasági, műszaki és bányabiztonsági fejlesztésre, a szolgáltatások színvonalának növelésére vonatkozó intézkedéseket, elvégzi a szervezését, illetőleg részt vesz a végrehajtásban. Részt vesz a bányászat működési feltételrendszerét befolyásoló törvényi, rendeleti szabályozások és bányabiztonsággal
összefüggő szabályzatok átdolgozásában, aktualizálásában. 3.2. Az MBSZ Tagozatai révén folyamatosan tájékozódik a gazdálkodó szervezetei szakmai tevékenységével kapcsolatos hazai és nemzetközi jelenségekről és az ezekhez fűzött javaslatok figyelembevételével állást foglal - szükség szerint módosítási indítvánnyal él - gazdasági és a jogszabályokat illetve a szakterületet érintő egyéb kérdésekben is. 3.3. Az MBSZ közvetlenül vagy indokolt esetben más érdekegyeztetési fórumok útján a döntésekben illetékes szervezetekhez eljuttatja állásfoglalásait, az ágazatot, szakágazatokat érintő kérdésekben és eljár ezek érvényesítése céljából. 3.4. Az MBSZ elősegíti a Tagok egymás közötti kapcsolatainak összehangolását. 3.5 Az MBSZ szakmai és érdekképviseleti társ-szervezeteivel együttműködve elősegíti a Tagok jó hírnevének megőrzését. Az alapszabály mellékletét képező - a Közgyűlés által elfogadott - „MBSZ Etikai Kódex” szellemében fellép az
általánosan elfogadott szakmai, etikai normáktól eltérő magatartás ellen. 3.6. Az MBSZ aktív részese a hazai és nemzetközi társadalmi párbeszédnek. 3.7. Elősegíti a Tagoknak a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodását, a belföldi és külföldi versenyképesség javítását. Ehhez kapcsolódóan - a szakágazatok specialitásait szem előtt tartó - érdekérvényesítés hatékonysága érdekében erősíti a szakágazati Tagozatainak működését. Ezen tagozatok létrehozásával és hatékony működtetésével elősegíti a sajátosságuknak megfelelő érdekvédelmüket, úgymint : - a szabad, tisztességes piaci magatartású ágazati vállalkozások tevékenységét; - a fogyasztóvédelmi érdekeket szolgáló minőségbiztosítási rendszer kialakítását; - a hazai piacvédelmet; - az engedély nélküli, jogosulatlan bányászat felszámolását. 3.8. Feladatainak elvégzéséhez, az MBSZ és tagozatai munkájának megalapozásához állandó bizottságokat és ad-hoc jelleggel
szakbizottságokat is működtet. 3.9. A tagvállalatokat érintő vitás ügyek rendezésében - felkérésre - békéltető, jószolgálati feladatokat lát el. 3.10. Önálló jogi személyként részt vehet a szakterület működéséhez kapcsolódó vállalkozásokban. 3.11. Az MBSZ a Tagok számára - esetenként akár külön megállapodás szerinti térítés ellenében - szakmai információs és egyéb szolgáltatásokat nyújt. E szolgáltatásokkal - az üzleti titkot képviselő információk kivételével - egyéb szervezetek részére is rendelkezésre áll. 3.12. Az MBSZ - PR tevékenysége részeként - kapcsolatot tart a bányászat ügyeiben a tömegkommunikációs szervekkel, a hazai és nemzetközi sajtóval, a bányászat társadalmi megbecsülésének erősítésére. 3.13. Hazai és nemzetközi szakmai fórumokat, rendezvényeket szervez, illetve rendez. 3.14. A bányászatban dolgozók társadalmi, erkölcsi elismerése érdekében a „bányászatról szóló 1993. évi XLVIII
törvény szellemében a társ-szervezetek (BDSZ, OMBKE) bevonásával – közösen szervezi a szakmai hagyományoknak megfelelően minden év szeptemberének első vasárnapja a „Bányásznap” és december 4. a „Borbála-nap” országos központi ünnepségeit. 3.15. Az MBSZ - önállóan, illetve a vonatkozó kitüntetési rendeletekben előírt bányászati társ szervezetekkel együttműködve - előterjesztőként javaslatot tesz a kiemelkedő szakmai munkát végzők állami és miniszteri kitüntetésére. 3.16. Az MBSZ, az általa alapított - a 2-3. számú melléklet szerinti - kitüntetéseket adományozhat.
II. fejezet
3. §.
Az MBSZ tagság
(1) Az MBSZ tagja lehet a bányászati- és tevékenységükkel a bányászathoz kapcsolódó szakmai területen működő bármely Magyarországon bejegyzett gazdálkodó szervezet és más jogi személy, intézmény, intézet, egyesület, amely az MBSZ Alapszabályát elfogadja, aktív közreműködésre vállalkozik, és a megállapított (alap-, és árbevétel arányos) tagdíjat megfizeti.
(2) Az MBSZ-be való belépés önkéntes, írásbeli nyilatkozattal történik, amelyben a belépni szándékozó kötelezettséget vállal arra, hogy az Alapszabály előírásait és a tagok együttműködésének etikai szabályait betartja, továbbá vállalja, hogy teljesíti
a) az egyes Tagozatok részéről - az alágazatonkénti teherviselő képesség alapján - meghatározott, a Közgyűlés által jóváhagyott belépési-, alap és árbevétel-arányos tagdíj kötelezettségének teljesítését;
b) továbbá azt, hogy - a Szövetséghez tartozás rangját erősítendően - belépési (az Alapszabály mellékletében szereplő formanyomtatványon történő)
szándéknyilatkozatának megerősítéseként az MBSZ eddigi tagjai közül legalább három írásos ajánlását csatolva terjeszti elő az MBSZ Elnökségének. (3) A kilépési szándékot legalább egy hónappal a naptári év vége előtt az MBSZ Elnökségének írásban kell bejelenteni. Ez esetben a tagság és a vele járó kötelezettségek a naptári év utolsó napjával szűnik meg.
4. Megszűnik a tagsági viszony a tag jogutód nélküli megszűnése esetén. Megszűnik továbbá akkor is, ha az Elnökség alapos indokkal és legalább kétharmados szavazattöbbséggel a tagot a Szövetségből kizárja.
5. A tag kizárására bármely egyesületi tag, vagy egyesületi szerv kezdeményezésére akkor kerülhet sor, ha jogszabályt, alapszabályt, vagy egyesületi határozatot sért, tagdíjfizetési kötelezettségének kétszeri a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, vagy a Szövetség céljaival összeegyeztethetetlen (azzal ellentétes vagy azt akadályozó) tagi magatartási tanúsít, vagy a tagságra más
okból méltatlanná válik. A kizárásról való döntés előtt az Elnökség az érintett tagot, előzetesen, írásban felszólítja. A felszólító levélnek tartalmaznia kell arra a jogkövetkezményre való felhívást, miszerint az elnökség törli a tagot a tagság névsorából, amennyiben a sérelmezett magatartásával a felszólító levélben megszabott idő alatt nem hagy fel, illetve azt nem orvosolja.
A kizárási eljárás során biztosítani kell a kizárási eljárással érintett tag részére, hogy védekezését írásban és az Elnökség előtt szóban is előterjeszthesse. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A tagnak védekezése előterjesztésére a vonatkozó Elnökségi ülés előtt legalább 8 napos határidőt kell biztosítani, hogy az őt ért megállapításokra megfelelően reagálhasson. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és
indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a határozat ellen a Közgyűléshez címzett, de az Elnökségnél benyújtandó panasszal élhet. A panasz tárgyában a Közgyűlés a panasz kézhezvételét követő 60 napon belül tartandó ülésén dönt.
A tag (kizárt tag) továbbá a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel, különösen a Ptk. 3:35. § és 3:36. § rendelkezéseivel összhangban a bíróság előtt pert indíthat, és kérheti a bíróságtól a tagok és az MBSZ szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet
indítani az MBSZ ellen, amikor a jogosult (a kizárt tag) a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.
4. §.
MBSZ tagok jogai és kötelezettségei
1. Az MBSZ tagjának jogában áll képviselője útján:
1.1. az MBSZ bármely testületének, bizottságának munkájában részt venni, illetőleg azokban tisztséget vállalni;
1.2. az MBSZ Elnökségét a szakterület tevékenységével összefüggő bármely ügyben javaslatokkal megkeresni;
1.3. a Közgyűlésen szavazati jogosultsága alapján döntéshozatali joggal részt venni;
1.4. az MBSZ szolgáltatásait igénybe venni;
1.5. az MBSZ tagságát levelézésében feltüntetni.
1.6 a tagdíjkötelezettségén tulmenően önkéntes tagdíj-kiegészítéssel, adománnyal elősegíteni az MBSZ működését 2. Szavazati jog gyakorlásának feltételei, képviselet, szavazati jogosultság
2.1. A szavazati jog gyakorlásának feltétele a személyazonosság előzetes igazolása. Az MBSZ tag a tagsági jogait meghatalmazott képviselő útján is gyakorolhatja. Amennyiben a tagot a Közgyűlésen olyan személy
képviseli, aki a képviseleti jogát és annak minőségét korában megfelelő okirattal (pl. aláírási címpéldány, aláírás-minta, meghatalmazás) nem igazolta, vagy a korábban bemutatott okirat már nem hatályos (pl. módosult, megszűnt) a Közgyűlésen való részvétel feltétele a képviseleti jogot igazoló hatályos okirat becsatolása. A képviseleti jogot igazoló okiratok másolati példányban is csatolhatóak abban az esetben, ha az MBSZ jogi személy tagja a másolati példányok eredeti okiratéval való azonosságát szabályszerűen igazolta.
2.2. A tagok kötelesek az Elnökség részére haladéktalanul bejelenteni a tagjegyzékben szereplő valamely adatuk (név, székhely, olyan személy képviseleti jogának változása, aki a 4. § 2.1. pont szerint képviseleti jogát korábban igazolta) változását; továbbá a változást követő első Közgyűlésen a tag képviselője köteles becsatolni a tag hatályos adatait tartalmazó okiratot (pl. cégkivonat, illetve civil szervezet bírósági kivonata).
3. Az MBSZ
tagjának kötelezettségei
3.1. Az MBSZ munkájában részt venni, célkitűzéseit támogatni, az alapszabály előírásait és a testület határozatait betartani;
3.2. Az MBSZ tagja nem veszélyeztetheti az MBSZ céljának megvalósítását és az MBSZ tevékenységét;
3.3. Az MBSZ munkájához szükséges – az üzleti titkot nem sértő – információkat rendelkezésre bocsátani;
3.4. Az MBSZ Etikai Kódex által előírt etikai normák betartásával a tagvállalatok közötti együttműködést elősegíteni;
3.5. Az éves alap- és árbevételarányos tagdíjat befizetni, mely kötelezettség mértékére, maximumára, befizetésének módjára és esedékességére a Tagozatok és az Elnökség javaslata alapján a Közgyűlés határozatában foglaltak irányadóak.
4. Az MBSZ tagjának joga a Szövetség működési támogatásának kiegészítésére
4.1. Az MBSZ Tagja az alap-, és árbevétel-arányos tagdíjfizetési kötelezettségein túl
– önkéntes – tagdíj-kiegészítésevel segítheti a Szövetség működését .
III. fejezet
5. §.
Az MBSZ szervezeti felépítése, működése (Közgyűlés, Elnökség, Tagozatok, Állandó Bizottságok, Felügyelő Bizottság)
1. A Közgyűlés
1.1. Az MBSZ legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a szervezet tagjainak összességéből áll.
1.2. A Közgyűlést évente egyszer-, háromévente pedig Tisztújító közgyűlést kell az Elnökségnek összehívnia. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani 30 napon belül, ha ezt a Tagok legalább 10 %-a javasolja. Rendkívüli tisztújító közgyűlést pedig 60 napon belül abban az esetben, ha a képviseleti jogú tisztségviselőinek körében bármely indokból változás következne be 1.3. A tagoknak a Közgyűlésre szóló meghívót, valamint a napirendet igazolható módon a Főtitkár küldi ki az Elnökség döntése alapján, a Közgyűlés előtt legalább 15nappal.
1.4. A Közgyűlést elsődlegesen az MBSZ székhelyére kell összehívni. Amennyiben az MBSZ székhelyének befogadóképessége ezt fizikailag nem teszi lehetővé, úgy más – erre alkalmas helyszín megjelölésével történhet a Közgyűlés összehívása. Közgyűlési meghívó tartalmazza az MBSZ
nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az MBSZ szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített
napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból
érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el.
1.5. Az Elnökség köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az MBSZ vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) az MBSZ előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) az MBSZ céljainak elérése veszélybe került.
Az ilyen módon összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 1.6. A Közgyűlésre, a Tagokon kívül tanácskozási joggal meghívhatók körére az SZMSZ ad iránymutatást.
1.7. A Közgyűlés kizárolagos hatáskörébe tartozik:
1.7.1. Az MBSZ alapszabályának megállapítása és módosítása/aktualizálása;
1.7.2. Az
Elnökség javaslatára Tagozatok létrehozása, elnökeinek, társelnökeinek megválasztása.
1.7.3. Az Elnökség tagjainak, illetve a felügyelőbizottság elnökének, elnökhelyettesének és tagjainak megválasztása, visszahívása, és díjazásának megállapítása.
1.7.4. Az Elnökség, mint ügyvezető szerv évi beszámolójának, munkatervének, éves költségvetési beszámolójának és következő évi előirányzatának elfogadása.
1.7.5. Állásfoglalás, illetőleg döntés azokban az ügyekben, amelyek megtárgyalását döntéshozatal végett az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszt vagy amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal.
1.7.6. A MBSZ más egyesülettel való egyesülésének, úgyszintén szétválásának, illetve megszűnésének elhatározása.
1.8. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő Tag (beleértve a meghatalmazással rendelkezőkét is) jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely
ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
1.9. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát, és a tagok által képviselt szavazatok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
1.10. A Közgyűlési határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a
jogi személynek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
1.11. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a Tag nevére – a szavazati jogosultsága szerinti – szavazatszámának feltüntetésével kiállított szavazólap felmutatásával egyszerű szótöbbséggel hozza.
1.12. Az MBSZ Alapszabályának, céljának módosításához, az MBSZ megszűnéséhez, illetve más egyesülettel történő egyesülésének kimondásához a szavazati joggal rendelkező összes tag háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
1.13. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
1.14. A Közgyűlési
határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.
1.15. Az MBSZ Alapszabálya lehetővé teszi az ülés nélküli határozathozatalt a Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben. A határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a tagok részére írásban, elektronikus levélben vagy fax útján, igazolható módon történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az Alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása
esetén.
A beérkezett írásbeli szavazatból egyértelműen ki kell derülnie a tag álláspontjának. Ennek megfelelően a leadott szavazat csak a következő 3 (három) féle válasz lehet:
- „Megszavazom” („Igen” vagy „Egyetértek”) vagy - „Nem szavazom meg” („Nem” vagy „Ellene szavazok”) vagy - „Tartózkodom a szavazástól”
Amennyiben a tag leadott szavazata nem felel meg a jelen pontban foglalt válaszadási lehetőségek bármelyikének, szavazata érvénytelennek minősül.
Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a Közgyűlés ülését az Elnökségnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az Elnökség jegyzőkönyvbe foglalva megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül
igazolható módon közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
2. Az MBSZ Elnöksége
2.1. Az Elnökség tagjai (összesen 20 fő):
- Az ügyvezető szerv ( összesen 6 fő) képviseleti jogosultságú vezető tisztségviselői: > elnök – (önállóan) - Homonnay Ádám (Lakcím: 2042 Budaőrs, Máriavölgy u. 23.; An:Kozma Franciska) > alelnökök – (bármely két alelnök együttesen) Az alelnökök létszáma megegyezik a Szövetség mindenkori tagozatainak számával. - Cseh Zoltán (Lakcím: 3910 Tokaj, Csalogány u. 20.; An: Juhász Mária) - Oravecz Zsolt (Lakcím: 1146 Budapest, Dózsa Győrgy út 21. An.: Zsubori Anna) - Dr. Farkas Géza (Lakcím: 3909 Mád, Deák Ferenc u. 22.; An.: Magyari Irén) - Fritsch
László (Lakcím: 1141 Budapest, Bazsarózsa utca 38.; An.: Müller Adrienn) > ügyvezető főtitkár – (önállóan) - Dr. Zoltay Ákos (Lakcím: 1055 Budapest, Szent István Krt. 5.; An.: Stráner Emma)
- képviseleti jogosultság nélküli elnökségi tagok (összesen 14 fő) -
Az MBSZ elnöke, az alelnökök, valamint a képviseleti jogosultság nélküli elnökségi tagok a tagvállalkozások funkcióban lévő első számú vezetője (elnöke, vezérigazgatója, ügyvezetője, igazgatója), vagy bányászati vezetője (bányászati vezérigazgató-helyettese, bányászati igazgatója) lehet.
A társadalmi szervezet ügyvezető szervének magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint - társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén - más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
Az Elnökség tagja az a nagykorú
személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az Elnökség tagja ügyvezetési feladatát személyesen köteles ellátni. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az Elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Elnökség tagja az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Az Elnökség tagjai a munkaviszonyban álló vezetőtisztségviselő kivételével tisztségüket díjazás nélkül látják el.
2.2. Az MBSZ Elnökségének jogai, feladatai:
2.2.1. A Közgyűlési felhatalmazással
irányítja a Szövetség tevékenységét.
2.2.2. Dönt az írásos csatlakozási szándéknyilatkozatok alapján – a bányászati alágazatok szerinti MBSZ Tagozatainak véleménye figyelembe vételével a tagfelvételekről.
2.2.3. Döntéseket hoz és képviseleti jogosultságú tisztségviselői által érvényesíti az MBSZ szakmai álláspontját.
2.2.4. Beszámolót készít az MBSZ tevékenységéről, javaslatot állít össze a következő időszak fontosabb tevékenységeire vonatkozóan.
2.2.5. Állandó és ad-hoc bizottságokat hoz létre, irányítja ezek tevékenységét, kinevezi azok vezetőit.
2.2.6. Jóváhagyja az MBSZ költségvetési beszámolóját, illetve a következő előirányzatot, melyet a Közgyűlés elé terjeszt elfogadásra.
2.2.7. Felügyeli az MBSZ gazdálkodását,
2.2.8. Jóváhagyja a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatát.
2.2.9. Jóváhagyja a Közgyűlés által megválasztott, munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő (ügyvezető
főtitkár) munkaszerződését, módosítását.
2.2.10. Dönt a Közgyűlés összehívásáról, és a Közgyűlés napirendjéről.
2.3. Az Elnökség legalább negyedévenként ülést tart. Az Elnökség határozatképes, ha az Elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség összehívásáról az MBSZ elnöke gondoskodik. 2.4. Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettenek kell tekinteni. 2.5. Az elnökségi ülésen tanácskozási joggal az együttműködési megállapodások alapján állandó meghívottak illetve – külön meghívásra – gazdaságirányító és más szervek képviselői is részt vehetnek. 2.6. A Közgyűlés által megválasztott Elnökség megbízása három évre szól.
2.7. Az Elnökség határozatainak meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell
kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
2.8. Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik: - a megbízás időtartamának lejártával; - visszahívással; - lemondással; - az elnökségi tag halálával; - az Elnökség tagja cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; - az Elnökség tagjával szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
3. A Szövetség Tagozatai
3.1. Az MBSZ Közgyűlése az alágazatok specialitásait szem előtt tartó érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében – az ügyvezető főtitkár operatív összefogásával - az alábbi szakágazati tagozatokat hozza létrehozva
működteti:
- Szénhidrogén Bányászati Tagozat; - Szilárd Energiahordozó Bányászati (Szénbányászati) Tagozat - Építő- és Adalékanyag Bányászati (kő-, kavics-, homok- és agyagbányászati) Tagozat; - Érc- és Ásványbányászati Tagozat
3.2. Az egyes tagozatokhoz tartoznak/csatlakozhatnak a Tagok bányászati tevékenységük TEÁOR besorolása szerint. Csatlakozhatnak a Tagozatokhoz azok a vállalkozások is, amelyek, az adott tagozat sajátosságainak megfelelő egyes résztevékenységekkel foglalkoznak, úgymint: kutatás, termelés, tárolás, feldolgozás, transzport, kereskedelem, anyagellátás, beszállítás, illetve műszaki- és egyéb szolgáltatások.
3.3. A Tagozatok munkáját figyelemmel a Tagozatokban résztvevők ajánlására az Elnökség javaslatára a Közgyűlés által 3 évre választott tagozati elnökök irányítják, akik egyben az MBSZ alelnökei.
3.4. A Tagozatok társelnököt és/vagy az operatív teendőkre – a specialitásokra figyelemmel – tagozati
titkárt választhatnak.
3.5. A Tagozatok a szakágazati szintű szakmaspecifikus kérdések megvitatásával a Szövetség által képviselendő javaslatokat készítenek elő.
3.6. A Tagozatok a döntéselőkészítő folyamatban, a szakmai előkészítés során egyeztetéseket folytatnak/folytathatnak a szakmai specialitásukhoz kapcsolódó társ szakmai szervezetekkel is.
4. A Szövetség Állandó Bizottságai:
4.1. A Szövetség érdekérvényesítésének erősítésére, döntéselőkészítési folyamatainak megalapozásához az MBSZ Elnöksége állandó bizottságokat működtet. Az MBSZ Elnöksége feladat orientált ad-hoc bizottságokat/munkabizottságokat is létre hozhat.
4.2. Az MBSZ állandó bizottságai:
4.2.1. Az MBSZ Jogi Bizottsága
4.2.2. Az MBSZ Bányászati Nemzeti Fejlesztési Bizottsága
4.2.3. Az MBSZ Kitüntetési Bizottsága
4.3. Ad-hoc bizottságok Az MBSZ a rövid távú kérdések, konkrét feladatok megoldására
tagvállalkozásai szakértőinek bevonásával ad-hoc jelleggel munkabizottságokat hoz létre. Javaslattevőként segítik a Szövetség Elnökségének, Tagozatainak, képviseleti jogú tisztségviselőinek tevékenységét
Az Etikai Kódex szerinti vitás ügyek egyeztetésére, rendezésére az MBSZ Elnöksége ad-hoc jelleggel Etikai Bizottságot hoz létre és működtet.
5. Felügyelőbizottság
5.1. A felügyelőbizottságnak egy elnöke, egy elnökhelyettese, és további egy tagja van.
A felügyelőbizottság tagjai (összesen három fő):
A felügyelő bizottság elnöke: Palásthy György (Lakcím: 2120 Dunakeszi, Zerkovitz Béla utca 1. 2a; Anyja neve: Mály Katalin) A felügyelőbizottság elnökhelyettese: Czémán Miklós (Lakcím: 8800 Nagykanizsa, Bősze Köz 7. Anyja neve: Pánczél Jolán)
A felügyelőbizottság további tagja:
Dr. Jean Kornél (Lakcím: 1037 Budapest, Lángliliom u. 2. 11.ép. 1.a.; Anyja neve: Bánhegyi
Erzsébet)
5.2. A Közgyűlés által megválasztott Felügyelőbizottság tagjainak megbízása három évre szól, tisztségüket díjazás nélkül látják el.
5.3. A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben az a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A Felügyelőbizottság tagjai a Felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelőbizottság tagjai az MBSZ ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
5.4. A Felügyelőbizottság tagság megszűnésére az elnökségi tagi megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Elnökséghez intézi.
5.5. A Felügyelőbizottság feladata az MBSZ alapszabály szerinti
működésének, gazdálkodásának és az MBSZ szervezetek határozatai végrehajtásának ellenőrzése. A Felügyelőbizottság az MBSZ irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az MBSZ munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az MBSZ fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja, az irányadó, mindenkor hatályos jogszabályi keretek között. A Felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A Felügyelőbizottság határozatképes, ha legalább a tagok több mint fele jelen van. A Felügyelőbizottság működésének további szabályait az ügyrendben állapíthatja meg.
6. A Szövetség képviselete
6.1. Az MBSZ képviseletére önálló és általános képviseleti / aláírási joggal az elnök és az ügyvezető főtitkár, együttes képviseleti / aláírási joggal bármely két alelnök jogosultak.
6.2. A bankszámla felett az elnök és az ügyvezető főtitkár önállóan,
illetve bármelyik két alelnök együttesen jogosultak rendelkezni.
7. Az MBSZ elnöke
7.1. A Szövetség munkáját az Elnökség nevében az MBSZ elnöke irányítja. (Akadályoztatása esetén ezt a feladatot az ügyvezető főtitkár, illetve az alelnökök látják el, képviseleti jogosultságuk alapján.)
7.2. Jogköre a határozatok kiadása, továbbá mindazon feladatok ellátása, amellyel a Közgyűlés vagy az Elnökség meghatalmazta.
7.3. Jogköre továbbá az ügyvezető főtitkárt illetően a munkáltatói jogok gyakorlása, azzal, hogy az ügyvezető főtitkár munkaszerződését az Elnökségnek jóvá kell hagynia.
8. Az MBSZ ügyintéző szervezete
8.1. Az MBSZ feladatai ellátásához ügyintéző szervezetet működtet az ügyvezető főtitkár vezetésével a Szövetség mindennapi operatív tevékenységének ellátására.
8.2. Az ügyintéző szervezetbe tartozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat az ügyvezető főtitkár gyakorolja.
8.3. Az ügyvezető főtitkár
az ügyintéző szervezet működésével kapcsolatos kérdésekben szükség szerinti gyakorisággal tájékoztatást nyújt az Elnökség részére. 9. Az ügyvezető főtitkár
9.1. Az MBSZ ügyintéző szervezetének tevékenységét a Közgyűlés által megválasztott ügyvezető főtitkár irányítja az Elnökség által jóváhagyott munkaszerződés szerint. 9.2. Az ügyvezető főtitkár mint a Szövetség alkalmazottja felelős az MBSZ gazdálkodásáért. A gazdálkodás helyzetéről köteles az elnököt tájékoztatni, és az Elnökségi üléseken rendszeresen beszámolni.
9.3. A Szövetség működésének folyamatosságát és zavartalanságát elősegítő 6. pont szerinti képviseleti felhatalmazása alapján végzett operatív tevékenységéről az elnököt és az Elnökséget köteles tájékoztatni.
6. §.
Az MBSZ vagyona, gazdálkodása
1. Az MBSZ a Közgyűlés által megszavazott mértékű tagdíjakból (belépési tagdíjakból, alaptagdíjakból és árbevételarányos tagdíjakból), önkéntes tagdíj-kiegészítésekből, adományokból és egyéb bevételeiből (pl. pályázat útján elnyert forrásokból) gazdálkodik, a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályok szerint.
2. Az MBSZ – működési célja megvalósítása gazdasági feltételeinek bizosítása érdekében az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő vállalkozási tevékenységet is folytathat.
3. A tagok – a tagdíjbefizetésen túl – az MBSZ esetleg felmerülő tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
4. A gazdálkodási tevékenységet az MBSZ ügyintéző szervezete végzi.
5. Az ügyvezető főtitkár és az ügyintéző szervezet tagjainak az Elnökség által jóváhagyott munkaszerződés szerinti javadalmazását a Szövetség költségvetéséből biztosítja.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
1. A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény 34. és 35. §-a módosította a Ptk. Egyesületekre vonatkozó rendelkezéseit, és a Ptk.hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII törvény (továbbiakban: Ptké.) rendelkezéseit. A módosított Ptké. 11. § (1) bekezdése alapján „a Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak.”
2. A jelen Alapszabályt a IV. fejezet 1. pontjában fogaltak alapján a Ptk. új kiegészítéseivel összefüggő pontosításokkal, illetve – a korábbi székhelyről (1054 Budapest Hold u. 17.) az irodaház lebontásával/átalakításával
összefüggésben a 1054 Budapest, Báthory u. 7. I. em. 7. bérleménybe történő kényszerű kiköltözés miatt – a székhelyváltozásra vonatkozóan is az Alapszabály módosítást a Közgyűlés 2017. augusztus 31-i határozatával fogadta el.
3. Az alapszabályban és az SZMSZ-ben nem rendezett kérdésekben az Ectv., a Ptk., valamint a társadalmi szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.
Záradék
Alulírott Szakál Tamás, mint az MBSZ elnöke és Dr. Zoltay Ákos, mint az MBSZ ügyvezető főtitkára a 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdésének megfelelően igazoljuk, hogy a jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat szövegéhez a 2013. 12.04-e óta (2014.12.04., 2015.12.04., 2016.04.29., 2017. május 2. és 2017. augusztus 31.) elhatározott valamennyi módosításai alapján hatályos tartalomnak.
2017. augusztus 31. napján elhatározott módosítások az Alapszabály következő
pontjaiban vastagon kiemelt, dőlt, aláhúzott betűszedéssel kerültek megjelölésre: székhelyváltozás megjelenítése az 1.§ 4. pontban a 2. oldalon, a Ptk. módosítás kapcsán módosuló rendelkezések: 3.§ 5.; 5.§ 1.3.; 5.§ 1.4.; 5.§ 1.5 pontok)
Budapest, 2017. augusztus 31.
Szakál Tamás elnök
Dr. Zoltay Ákos ügyvezető főtitkár
Tanú 1: Név: Dr. Magyari Dániel Lakcím: 4200 Hajdúszoboszló, Árpád u. 7/B. Tanú 2: Név: Orbán Ferenc Lakcím: 1031 Budapest, Aranyalma u. 14.
1. számú melléklet
A Magyar Bányászati Szövetség (rövidített nevén MBSZ) a TEÁOR 08’ szerinti B Nemzetgazadasági ágba tartozóan a „05 Szénbányászat”; „06 Kőolaj-, földgázkitermelés”; „07 Fémtartalmú érc bányászata”; „08 Egyéb bányászat”; „09 Bányászati szolgáltatások” 5210 Földgáztárolás ágazati besorolású bányászati tevékenységet-, valamint a bányászathoz kapcsolódóan az alábbiakban felsorolt TEÁOR besorolású tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek országos hatáskörű, önálló munkaadói szakmai és érdekképviseleti szervezete.
TEÁOR 08’ besorolások:
„05 Szénbányászat”; 0510 Feketeszén bányászat; 0520 Barnaszén-, lignitbányászat; „06 Kőolaj-, földgázkitermelés”; 0610 Kőolaj kitermelés 0620 Földgáz kitermelés „07
Fémtartalmú érc bányászata”; 0710 Vasércbányászat 0721 Urán-, tóriumérc-bányászat 0729 Színesfém érc bányászata „08 Egyéb bányászat”; 0811 Kőfejtés, gipsz, kréta bányászata 0812 Kavics-, homok-, agyagbányászat 0891 Vegyi ásvány bányászat 0892 Tőzegkitermelés 0893 Sókitermelés 0899 Egyéb m.n.s. bányászat „09 Bányászati szolgáltatások” 0910 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás 0990 Egyéb bányászati szolgáltatás
valamint a földgáztárolással összefüggésben: 5210 Tárolás, raktározás
2. számú melléklet
Az MBSZ által alapított kitüntetések és adományozási szabályok
1. „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szakmai érdemérem (ezüst) (Alapítva Bokor Csaba úr elnöksége idején, az MBSZ fennállásának 10. évfordulója alkalmából 2002-ben)
Az ezüstből készült, proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján az MBSZ védett emblémája, a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT SZAKMAI ÉRDEMÉREM” kör-felirattal.
Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kördíszítéssel.
Adományozható: a magyar bányászat érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai tevékenységért.
A kitüntetést elsőként Dr. Göncz Árpád a Magyar Köztársaság volt elnökének adományozta a Szövetség.
2. „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” emlékérem (ezüst) (Alapítva Dr. Valaska József úr elnöksége idején az MBSZ fennállásának 15. évfordulója alkalmából
2007-ben)
Az ezüstből készült, proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján az MBSZ „pajzsos” emblémája, a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szalag felirattal.
Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kördíszítéssel.
Adományozható: a magyar bányászat érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai tevékenységért.
3. „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” emlékérem (aranyozott ezüst) (Alapítva Holoda Attila úr elnöksége idején, 2010-ben)
Az ezüstből készült, aranyozott proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján az MBSZ „pajzsos” emblémája, a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szalag felirattal.
Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús
kördíszítéssel.
Adományozható: kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Szövetség vezető tisztségviselőinek, országgyűlési- és EU-parlamenti képviselőknek, államigazgatási és társszervezeti vezetőknek.
4. „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” jubileumi emlék plakett (Alapítva Dr. Valaska József úr elnöksége idején, 2007-ben)
Az ezüstözött bronzból készült, plakett átmérője 120 mm, vastagsága 10 mm. Előlapján az MBSZ „pajzsos” emblémája, a „MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szalag felirattal.
Hátoldalán a kitüntetett Tagvállalkozás nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely.
Adományozható: a Magyar Bányászati Szövetség Tagvállalkozásaink és a bányászati társ szervezeteknek fennállása jeles jubileuma alkalmából.
5. „A BÁNYÁSZOK VÉDŐSZENTJE”
emlékérem (ezüst) (Alapítva Dr. Valaska József úr elnöksége idején, mely a „Szt. Borbála érem” miniszteri kitüntetés kiadásának 15. évfordulója alkalmából 2008-ban)
Az ezüstből készült, proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján Szt. Borbála ábrázolás. „SZENT BORBÁLA A BÁNYÁSZOK VÉDŐSZENTJE” kör-felirattal. Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kör-díszítéssel.
Adományozható: azoknak az államigazgatási vezetőknek (minisztereknek, államtitkároknak, akik alapítóként, a kitüntetési okmányok aláírójaként/adományozójaként/átadójaként a bányászatban kiemelkedő szakmai munkát végzők részére kitüntetéseket adtak át.
6. „ A BÁNYAIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD FEJLESZTÉSÉÉRT” érem (ezüst) (Alapítva Dr. Valaska József úr elnöksége idején, a Bányaipari
Ágazati Párbeszéd Bizottság 5. évfordulója alkalmából 2009-ben)
Az ezüstből készült, proof kivitelű érem átmérője 42,5 mm, vastagsága 3 mm. Előlapján a társadalmi párbeszéd három alakos, a nemzeti trikolor szineivel díszített bányászkalapáccsal ékesített szimbólummal. „ A BÁNYAIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD FEJLESZTÉSÉÉRT” kör-felirattal. Hátoldalán a kitüntetett nevének és a kitüntetés évének gravírozására szolgáló hely, babérkoszorús kör-díszítéssel.
Adományozható: a Bányaipari ÁPB Munkavállalói Oldalával (a BDSZ-el) együtt is azoknak, akik kiemelkedő munkát végeztek a bányaipari ágazati párbeszéd fejlesztése, működése során.
3. számú melléklet
Az MBSZ által alapított kitüntetések
„MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” szakmai érdemérem kitüntetés |
>„MAGYAR BÁNYÁSZATÉRT” emlékérem kitüntetés és jubileumi plakett |
„A BÁNYÁSZOK VÉDŐSZENTJE” emlékérem kitüntetés |
„A BÁNYAIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD FEJLESZTÉSÉÉRT” emlékérem kitüntetés |
A Magyar Bányászati Szövetség Etikai Kódexe
I. Bevezetés
Az Etikai Kódex létrehozásával az MBSZ tagjai és tagszervezetei révén olyan viselkedési modellek érvényesülésére és tiszteletben tartására törekszik, amelyek a törvények, a jog uralmán, a gazdálkodók önállóságán, a partnerek érdekeinek tiszteletben tartásán alapulnak. Az etikai kódex célja, hogy ösztönözzön a becsületes üzleti magatartásra és a tisztességes versenyzésre. Az MBSZ szakmai-, munkaadói társadalmi szervezetként hozzá kíván járulni a nemzetgazdaság fejlődéséhez, valamint a gazdaság erősítése mellett a bányászati és tevékenységükkel a bányászathoz kapcsolódó vállalkozások üzleti, kereskedelmi erkölcs normáinak védelméhez is. Ezek a célok a tagok teljes elkötelezettségével és felelős részvételével valósíthatók meg. Az MBSZ önkéntességen alapuló szervezet, melynek tagjai önkéntesen vállalják az alapszabályban és az etikai kódexben rögzített szabályrendszert, a Szövetség képviseletében eljárók pedig betartják a lobbizás etikai normáit. A tagok tiszteletben tartják azt az
alapszabályban megfogalmazott célt, hogy az MBSZ működése során független a politikai pártoktól, mozgalmaktól, de azokkal együttműködésre törekszik. Az MBSZ alapvető etikai célja, hogy a felek közötti vitás helyzeteket az érdekeltek közvetlen tárgyalások útján, érdekeik egyeztetésével oldják meg. Segítse a felek közötti további együttműködést, a perek megelőzését, a viták peren kívüli rendezését. Működésével a tisztességes gazdasági versenyt, valamint a gazdálkodó szervezetek együttműködésének zavartalanságát is hivatott szolgálni.
II. Az Etikai Kódex alanyai
Az MBSZ alapszabálya szerint állást foglal az MBSZ tagjainak és képviselőinek etikai vétsége ügyében. A Kódex alanyai tehát az MBSZ • tagjaként bejegyzett vállalkozások, tagszervezetek, • a tagjait bármilyen tisztségben, vagy témában képviselő megbízottak • az MBSZ képviseleti jogosultságú tisztségviselői.
III. Az MBSZ tagjainak etikai normái
A tagok • saját üzleti érdekeiket szolgálva jogkövető és jogtisztelő módon járnak el, és betartják a társadalmilag elfogadott erkölcsi normákat, • az írásban vagy szóban vállalt szerződéseket betartják, • elősegítik munkatársaik szakmai fejlődését, ügyelnek a munkahely biztonságára, • az ügyfelekkel, szállítókkal és versenytársakkal korrekt módon, lelkiismeretesen és szakszerűen járnak el, • törekszenek a vevők és fogyasztók megelégedettségének elérésére, • az üzletvitelben jószándékú és jóhiszemű magatartást tanúsítanak, • megfelelnek a kölcsönös együttműködés és a megbízható viselkedés követelményének, • figyelembe veszik a nyilvánossághoz fűződő érdekeket, ugyanakkor az üzleti titkot megőrzik, • a környezetvédelmet állandó kötelezettségüknek tekintik, • lehetőségeik szerint támogatják a helyi közösségeket, • az MBSZ alapszabályát betartják,
• munkájukkal, közreműködésükkel, támogatják a szövetség tevékenységét, erősítik a tagok közötti együttműködést, • a szövetség testületi határozatait, irányelveit, állásfoglalásait, ajánlásait - e minőségükben kifejtett tevékenységük során - magukra nézve kötelezőnek elismerik. Az a tag azonban, amelynek az adott szövetségi döntéssel szemben indokolt lenvetése van, igényelheti különvéleményének haladéktalan nyilvánosságra hozatalát. • a nyilvánosság előtt nem támadják egymást. Ha az egyik tag álláspontja a másikéval előreláthatóan konfliktusba fog kerülni, ezt mindig előzze meg konzultáció, és tegyenek erőfeszítéseket a konszenzus kialakítására. Egymástól eltérő állásfoglalás kialakulásakor a két tag próbálja megérteni az ellenkező szempontot is. A tagok jogosultak önálló álláspontjuk képviseletére. • megfizetik a tagdíjfizetési rendnek megfelelő tagdíjat, a tagdíj megállapításához szükséges adatokat határidőre szolgáltatják, • a Tagok az MBSZ
összefogásával a politikai pártokkal, parlamenti frakciókkal önállóságon és függetlenségen alapuló kapcsolatot tartanak fenn, korrekt információkat szolgáltatnak a jogalkotók és a közigazgatás tevékenységéhez, • az MBSZ nevében a Tagok megbízás nélkül önhatalmúlag nem járnak el, nem élnek vissza az MBSZ nevének használatával, • önként felajánlják tagságuk megszüntetését - delegáltja(ik), szakértő(ik), megbízottja(ik) visszahívását, - ha személyes, szakmai vagy egyéb okok miatt a tagság, vagy a tevékenység káros lehet a tagok vagy a szövetség megítélése szempontjából.
Az MBSZ tisztségviselőitől elvárja, hogy tevékenységükkel és magatartásukkal képviseljék és valósítsák meg az etikai kódex előírásait is. A közéleti szerepben vállalt közszereplés nem adhat alapot a saját vállalkozás előtérbe helyezésére. Saját vállalkozását, vagy személyét illető kérdésekben senki nem járhat el a választott szövetségi funkciójából következően. Ilyen esetekben a szövetségi tisztségviselő
elfogultság okán az ügyvezető főtitkárt kérje fel az érdekérvényesítésre.
IV. Az MBSZ Elnöksége szükség esetén ad-hoc jelleggel Etikai Bizottságot hoz létre, melynek működési rendje
• A konkrét bejelentések és kérelmek alapján folytatja tevékenységét. • Az Etikai Bizottság határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. • Az Etikai Bizottság állásfoglalását egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással alakítja ki. • Az Etikai Bizottság ülése nem nyilvános. A Bizottság titkársági teendőit az MBSZ ügyintéző szervezete látja el. • Az Etikai Bizottság állásfoglalását vagy javaslatait írásba foglalja és a felekkel közli, indokolt esetben nyilvánosságra hozza.
V. Az Etikai Bizottság eljárása
• Az Etikai Bizottság eljárást indíthat: -az Elnökség elhatározásból, -az elnök, az ügyvezető főtitkár, vagy a tagozatvezető társelnökök kérésére, -tag kérésére, • A Kódex alanyai által tett konkrét bejelentéseket, vagy kérelmeket az Etikai Bizottság a bejelentéstől számított 3o napon belül tárgyalja. • Amennyiben a bejelentésben vagy kérelemben megjelölt etikátlan cselekmény, vagy magatartás megtörténte óta egy év eltelt, a Bizottság az eljárás lefolytatását mellőzi. • A Bizottság az eljárások során biztosítja a felek egyenjogúságát, továbbá gondoskodik arról, hogy a felek az eljárás anyagát az eljárás folyamán megismerjék. • Az eljárásról jegyzőkönyvet kell vezetni. • Ha az eljárásban részt vevő felek bármelyike az Etikai Bizottság tagjával szemben kifogást jelent be, kérheti a bizottsági tag eljárásból való kizárását. Ebben az esetben az MBSZ Elnöksége a kifogás alapossága esetén más személyt bíz meg az eljárás
lefolytatatásában való részvételre. • Megszünteti az Etikai Bizottság az eljárást abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező felek kölcsönösen bejelentik, hogy az időközben kialakult körülményekre tekintettel az Etikai Bizottság állásfoglalását már nem tartják szükségesnek. • Panasz esetén az Etikai Bizottság kötelessége, hogy a szövetség többi tagja érdekében eljárjon. Ha az eljárás során a Bizottság megállapítja a normák megsértését, szankciók alkalmazására tesz javaslatot. Ha nem állapít meg vétséget, az MBSZ kötelessége, hogy megvédje tagját a nem megalapozott panasz következményeitől. • Amennyiben az Etikai Bizottság szankciók kiszabását tartja szükségesnek, úgy javaslatot tesz az Elnökségnek, illetve a közgyűlésnek a szankciókra.
• Az Elnökség által alkalmazható szankciók: - Figyelmeztetés, - Nyilvános figyelmeztetés, - Kizárás • Az MBSZ Etikai Bizottsága előtti eljárások költségmentesek.
Előterjesztő:
Dr. Zoltay Ákos ügyvezető főtitkár
Az Etikai Kódexet a Magyar Bányászati Szövetség 2010. július 1-jei Közgyűlése egyhangú szavazással elfogadta és hatályba léptette.
|